Szlovákia "Határtalanul" 2.

Felvidéki bányavárosok

Körmöc-, Selmec-, Besztercebánya. Letűnt korok tanúi, varázslatos természeti környezetben. A felnőtt utazóban kavarognak az emlékképek. Ki ne hallott volna a körmöci aranyforintról? Sokan tudják, hogy a magyar filmgyártás legendás alkotásának, a Szindbádnak egyik forgatási színhelye Selmecbánya volt. De Besztercebánya kapcsán néhányunknak akár Mikszáth egyik hőse, Pongrácz István alakja, a bolond gróf is eszünkbe juthat.

De 2016 őszén - a tanári jó szándékon és pedagógiai célokon túl- mi csábíthat erre a vidékre egy busznyi 13 éves gyereket? Okosan válogatott program, amely kielégíti a nagy mozgásigényt, valamint  a  tudatosan előkészített, finoman irányított szellemi érdeklődést is.

Körmöcbányán, a kevesebb, mint 6000 lakost számláló városkában nincs panoptikum viaszbábokkal, de van csonttár a Szent Katalinról, a bányászok egyik védőszentjéről elnevezett vártemplom területén, a Szt. András kápolna alsó részében. Van lenyűgöző kilátás az óratoronyból... És valljuk be: a több,mint 100 lépcsőfokból álló csigalépcső megmászása  felér egy bátorságpróbával…

Az pénzverde múzeuma, amely átfogó, részletes információkkal szolgál a pénzverés történetéről, múltjáról és jelenéről, mind elrendezésében, mind a kiállított anyag mennyiségében és minőségében magas színvonalat képvisel. Kár, hogy a múzeumvezető hölgy a szlovák mellett csak németül beszél, holott utunk során általában jó angolsággal beszélő turisztikai szakemberekkel találkoztunk.  

Azt ígértem az előző bejegyzésben, hogy elárulom, miért nincs Körmöcbánya főterén templom, holott a középkori városmaggal rendelkező városok esetében általában van. A polgárházakkal körbevett tér közepén eredetileg állt templom, de a XIX. században lebontották, mert attól tartottak, hogy az épület beomlik a tér alatt húzódó bányajáratokba. A főtér egyébként 20 fokos lejtőre épült, ami nem kis kihívást jelenthetett az itt vásározóknak…  

Selmecbánya

Mikszáth Kálmán az Arany kisasszony c. novellájában így jellemzi a várost:

„Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya.”

Majd így folytatja: „…képzelj magadnak 3000 hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, amely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes ,míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez.”

Ma ezt úgy mondjuk: az épített örökség csodás harmóniában van a természeti környezettel.

És hogy a város címerében ördögök helyett hogy kerültek szalamandrák? Ennek is megvan a magyarázata.

„A város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében.”

http://selmeciszellem.hu/hagyomanyok/selmecbanya-legendaja/

A város gyönyörű, akár egész hétvégére találhatnánk magunknak programot. Nekünk viszont csak két óránk volt, ami arra volt elég, hogy leereszkedjünk a város határában található Bertalan tárnába, és helyi vezetőnk segítségével megismerkedjünk a nemesfémbányászat múltjával. Miután beöltöztünk, köpenyben, sisakban, lámpással a kezünkben elkezdődött nem mindennapi kalandunk. Különösen nekem, mikor kiderült, hogy a több mint egy órás bányalátogatás olyan helyi vezető segítségével történik, aki angoltudását valahol Angliában, a jobb élet reményében vállalt munkák során szedte össze.  Hiába, közös közép-kelet-európai sorsunk sok hasonló élethelyzetet produkál…Miután mindketten megbirkóztunk a bányászat szaknyelvével, nem feltétlenül oxfordi pontossággal, mindenképpen élményekkel és tudással gazdagodva, kicsit sárosan köszöntünk el egymástól. 

Besztercebányáról még nem írtam. A város több szempontból is kilóg a bányavárosok sorából. Közel 80 000-es lakosságával Szlovákia egyik nagyvárosa, amelynek nem csak múltja, jelene is ígéretes.

A várost, mint összességében a Felvidéket, a török soha sem foglalta el. Főterén a gótikus, reneszánsz, szecessziós stílusú házakat gyönyörűen restaurálták. 

A Thurzó-ház sgrafitto díszítésű reneszánsz palota, amely múzeumnak ad otthont, csak egyike a főtér impozáns épületeinek.

Röpke egy órás városlátogatásunk során a várostérképekkel futkározó gyerekcsapatok önállóan fedezhették fel a legismertebb épületeket. Az óratornyot, amely tényleg ferde, Mátyás király házát, és a Mária-templomot. 

 Három bányaváros egyetlen napba sűrítve csak kedvcsinálónak elég. Ide vissza kell jönni minél hamarabb!     

Miért éppen Szlovákia "Határtalanul" ? (1.rész)

Szlovákia határtalanul? A pályázó iskolák többségének első gondolata Erdély. Templomok, hegyek, varrottasok, élő hagyomány.  De biztosan ezek a látványosságok járnak egy természettudományok iránt elkötelezett tanár fejében, mikor úgy dönt, magára vállalja a pályázatírás minden nyűgét annak reményében, hogy 7. osztályos,  (kis)kamasz diákja számára elérhető áron, maradandó élményt  tudjon  nyújtani?

Valószínűleg nem.

Vízimalmok, a komáromi erőd kazamatái, a nemesfémbányászat rejtelmei, a körmöcbányai  pénzverde múltja és jelene, a pozsonyi gázmúzeum izgalmas, gyerekek számára létrehozott kiállítása már inkább. A Felvidék tudományos és technikai öröksége a magyar történelem különleges, érdekes része, felnőttnek, gyereknek egyaránt.  Így gondolta az a sződligeti és gödi tanárcsapat is, aki ezt a programot álmodta „Határtalanul” pályázatba.  Örömömre, nekem jutott a feladat, hogy a kirándulás megvalósításában  idegenvezetőként segítsem őket . Ebből a három napos programból villant fel néhány képet, idéz meg helyszíneket ez a bejegyzés.      

„Nec arte nec marte”

Azaz sem csellel, sem erővel sem tudta bevenni ellenséges haderő Komárom várát, Klapka György és hős katonái erődjét. A határ két oldalán található erődrendszer Komárnóban található része, a Központi erőd vagy Öreg- és Újvár jelenleg előzetes bejelentkezéssel, helyi vezetővel látogatható.  A közel másfél órás várlátogatás sötét alagutak, tágas udvarok, várfalak mentén vezet, megmozgatva még azok fantáziáját is, akiknek nem kedvenc tárgya a történelem. 

És hogy hogy kerül nyírfaerdő a még nem is annyira régen vaságyakkal teli zsúfolt „szoba” falára? 

Erről a volt szovjet hadsereg hajdan itt állomásozó katonái tudnának mesélni...

Jelenleg a Világörökségre jelölt várat renoválják, turisztikai hasznosítási terve már elkészült .        

Vízimalmok a Kis-Duna mentén

A II. vh. előtt számos vízimalom működött a Kis-Dunán és a Vágon. Az utolsó úszó vízimalmok egyikének rekonstrukciója található Gútán,

Európa leghosszabb fedett fahídjának szomszédságában.   

A csodálatos természeti környezetben található malom belülről is megtekinthető, érdekes, információkban gazdag helyi vezetés kíséretében.  

 A jókai cölöpös vízimalom egy másik, újabb típusa a vízimalmoknak.   

A gőzhajók megjelenésével a folyómedret szűkítő hajómalmok "útban" voltak. Ezért cölöpös vagy lábasmalmokat kezdtek építeni a folyópartra. Ezeknek egyik legismertebb rekonstrukciója Jókán található.

Itt sem maradt a csoport helyi vezetés, élményszerű ismertető nélkül. 

A malom szomszédságában néprajzi gyűjtemény is található. A kiállított tárgyak némelyike még a néprajzban járatos látogatót is gondolkodóba ejti. Például ez...

A következő bejegyzésből kiderül, hogy miért nevezik Selmecbányát a szalamandrák városának, hogy a szlovák angol nem feltétlenül Oxford English, még ha Angliában dolgozott is korában a helyi vezető, és arról is szó lesz, miért nincs Körmöcbánya főterén templom. Folyt. köv. 

Új folyam

Arany János 1856-ban kapott egy bőrkötéses emlékkönyvet Gyulai Páltól. Számítógép, sőt, írógép híján ennek a könyvnek lapjain rögzíti a Szondi két apródját és még néhány költeményt. A versek sora azonban megszakad…

1877-ben, hosszú hallgatás után kezdi újra Arany a versírást. A kapcsos könyvben ezt olvashatjuk: Új folyam.

Miért jutott eszembe ez a történet? Mert én is „Új folyam”-ot kezdek a blogomon.  És egy irodalomtanár tanár marad, akkor is, ha már nem „year off teacher” többé, hanem elsősorban idegenvezető.

A legutóbbi bejegyzésem márciusban írtam.

Azóta nagyon sok minden történt.   Tavasztól elkezdtem angolt tanítani egy jó nevű nyelviskolában és idegenvezetőként is kaptam, kapok izgalmas feladatokat.

A következő bejegyzésekben ezeknek az utaknak a tapasztalatairól, szépséges látnivalóiról írok.

Hogy miért nem kezdek új blogot? Mert olyan utakról lesz szó, amelyek a”Határtalanul” pályázat keretében valósultak meg. Szereplői diákok, tanárok, az úti cél pedig a Kárpát-medence valamely magyarlakta területe. Az első egy különleges szépségű és témájú kirándulás összefoglalója lesz.

A hely Nyugat-Szlovákia, a téma pedig a Felvidék technikai és tudományos öröksége. Az erődépítés egyik remeke: Komárom, vízi malmok, bányavárosok, pénzverde, gázmúzeum. Kaland, őszi táj, jó kedv. Hamarosan a blogon…:)