Ami a pályázati útmutatóból kimaradt...

Ha még tanítanék, a napi feladatok mellett már azon gondolkodnék, hová, milyen tartalommal pályázzunk a következő „Határtalanul” kirándulásra a leendő 7. osztályosokkal. Hiszen a kiírás megjelent, a határidő pedig gyorsan ideér…

Kiugrott tanárként, aki időközben idegenvezetőként szorosabb kapcsolatba került a "Határtalanul" pályázattal, mint bármikor korábban, azokról a tapasztalatokról, élményekről írok, amelyek a tavalyi hat kirándulás során kristályosodtak ki bennem.

Öt utat vittem Románia magyarlakta területeire, egyet Szlovákiába, amelyről korábban már írtam.

Elöljáróban néhány praktikus tanács, amit nem tartalmaz a pályázati útmutató, ha Romániát választjuk úti célul.

-                 

• Bár nagy a kísértés, három-négy napba nem fér bele Székelyföld összes látnivalója. Szelektáljunk!

• Válasszunk/tervezzünk olyan programot, amely km-ben kevesebb, természeti szépségben, kültéri programban gazdagabb! A Hargita gyönyörű, de a Bihar-hegység vagy a Király-erdő is bővelkedik látnivalóban, természeti értékekben.

• Elsősorban mi, felnőttek számoljuk fel magunkban a berögződött sztereotípiáinkat! (A gyerekekben egyelőre még kevesebb munkál…) Mire gondolok?

Románia útjainak nagy része jobb állapotban van, mint a határ menti magyarországi utak többsége.

Szinte a legapróbb erdélyi falvak általános iskoláit is felújították EU-s programok jóvoltából.  

Használt könyveket ne vigyünk ajándékba, mert már égő… Esetleg egy focilabdát, mert az mindig jól jön, játszani egy meccset a helyiekkel az iskola melletti műfüves pályán.

Korond nem egy szegény falu, ahol a kis házacskák előtt padokon árulgatják a cserepeket a helyiek, ahogy az egyik tanárnő gondolta… Erdély elsősorban nem az ott lakók életszínvonalában különbözik az anyaországtól, hanem kulturális, történelmi örökségében, abban, ahogyan mindezt őrzik, ápolják.   Nem utolsósorban pedig természeti szépségében.

• Bízzuk a program megszervezését profi irodára! Többen szakosodtak rá. Saját bőrömön tapasztaltam a különbséget a saját szervezés és a profi csapat háttérmunkája között.

Lelkes tanárként írtam pályázatot, megszerveztem, lebonyolítottam az utat, rohangáltam számlák után, megcsináltuk az osztállyal, kollégákkal az utólagos feladatokat, elszámolást. Nagyon nagy munka. Tanárként és idegenvezetőként is az iroda által szervezett út az ideális.

• És végül, de nem utolsó sorban, a tapasztalat íratja velem: vigyünk kólát… hányós gyerek (és felnőtt) talán leghatékonyabb segítsége. Én is először kétkedve fogadtam, de nekem is segített. Az egyik egészségtant tanító tanárnőtől tanultam. Mikor már a fél busz hányt, köztük az egyik sofőr is, a tanárnő kiadta az „ukázt”: „Elveinket félretesszük, mindenki kap egy fél literes kólát, szépen lassan kortyolgatja… Minden bacit kiöl… „  Működött.  

Ezek után jogos a kérdés: milyen útvonalat járjunk be, ami nem is sok, nem is kevés, kicsit városnézés, kicsit természetjárás?

Legközelebb erről írok. 

Szlovákia "Határtalanul" 2.

Felvidéki bányavárosok

Körmöc-, Selmec-, Besztercebánya. Letűnt korok tanúi, varázslatos természeti környezetben. A felnőtt utazóban kavarognak az emlékképek. Ki ne hallott volna a körmöci aranyforintról? Sokan tudják, hogy a magyar filmgyártás legendás alkotásának, a Szindbádnak egyik forgatási színhelye Selmecbánya volt. De Besztercebánya kapcsán néhányunknak akár Mikszáth egyik hőse, Pongrácz István alakja, a bolond gróf is eszünkbe juthat.

De 2016 őszén - a tanári jó szándékon és pedagógiai célokon túl- mi csábíthat erre a vidékre egy busznyi 13 éves gyereket? Okosan válogatott program, amely kielégíti a nagy mozgásigényt, valamint  a  tudatosan előkészített, finoman irányított szellemi érdeklődést is.

Körmöcbányán, a kevesebb, mint 6000 lakost számláló városkában nincs panoptikum viaszbábokkal, de van csonttár a Szent Katalinról, a bányászok egyik védőszentjéről elnevezett vártemplom területén, a Szt. András kápolna alsó részében. Van lenyűgöző kilátás az óratoronyból... És valljuk be: a több,mint 100 lépcsőfokból álló csigalépcső megmászása  felér egy bátorságpróbával…

Az pénzverde múzeuma, amely átfogó, részletes információkkal szolgál a pénzverés történetéről, múltjáról és jelenéről, mind elrendezésében, mind a kiállított anyag mennyiségében és minőségében magas színvonalat képvisel. Kár, hogy a múzeumvezető hölgy a szlovák mellett csak németül beszél, holott utunk során általában jó angolsággal beszélő turisztikai szakemberekkel találkoztunk.  

Azt ígértem az előző bejegyzésben, hogy elárulom, miért nincs Körmöcbánya főterén templom, holott a középkori városmaggal rendelkező városok esetében általában van. A polgárházakkal körbevett tér közepén eredetileg állt templom, de a XIX. században lebontották, mert attól tartottak, hogy az épület beomlik a tér alatt húzódó bányajáratokba. A főtér egyébként 20 fokos lejtőre épült, ami nem kis kihívást jelenthetett az itt vásározóknak…  

Selmecbánya

Mikszáth Kálmán az Arany kisasszony c. novellájában így jellemzi a várost:

„Uraim, ha a pokolban egyszer az a gondolatjuk támadna az ördögöknek, hogy várost építsenek, az bizonyosan olyan lenne, mint Selmecbánya.”

Majd így folytatja: „…képzelj magadnak 3000 hegycsúcsot, ugyanannyi völgykatlant, egy tucat sziklát, amely sűrűn be van építve mindenféle alakú házakkal, melyeknek előrésze sokszor háromemeletes ,míg ellenben a háta szerényen odalapul a hegyhez.”

Ma ezt úgy mondjuk: az épített örökség csodás harmóniában van a természeti környezettel.

És hogy a város címerében ördögök helyett hogy kerültek szalamandrák? Ennek is megvan a magyarázata.

„A város alapításának legendája Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst-, a másik arany színben csillogott. Ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében.”

http://selmeciszellem.hu/hagyomanyok/selmecbanya-legendaja/

A város gyönyörű, akár egész hétvégére találhatnánk magunknak programot. Nekünk viszont csak két óránk volt, ami arra volt elég, hogy leereszkedjünk a város határában található Bertalan tárnába, és helyi vezetőnk segítségével megismerkedjünk a nemesfémbányászat múltjával. Miután beöltöztünk, köpenyben, sisakban, lámpással a kezünkben elkezdődött nem mindennapi kalandunk. Különösen nekem, mikor kiderült, hogy a több mint egy órás bányalátogatás olyan helyi vezető segítségével történik, aki angoltudását valahol Angliában, a jobb élet reményében vállalt munkák során szedte össze.  Hiába, közös közép-kelet-európai sorsunk sok hasonló élethelyzetet produkál…Miután mindketten megbirkóztunk a bányászat szaknyelvével, nem feltétlenül oxfordi pontossággal, mindenképpen élményekkel és tudással gazdagodva, kicsit sárosan köszöntünk el egymástól. 

Besztercebányáról még nem írtam. A város több szempontból is kilóg a bányavárosok sorából. Közel 80 000-es lakosságával Szlovákia egyik nagyvárosa, amelynek nem csak múltja, jelene is ígéretes.

A várost, mint összességében a Felvidéket, a török soha sem foglalta el. Főterén a gótikus, reneszánsz, szecessziós stílusú házakat gyönyörűen restaurálták. 

A Thurzó-ház sgrafitto díszítésű reneszánsz palota, amely múzeumnak ad otthont, csak egyike a főtér impozáns épületeinek.

Röpke egy órás városlátogatásunk során a várostérképekkel futkározó gyerekcsapatok önállóan fedezhették fel a legismertebb épületeket. Az óratornyot, amely tényleg ferde, Mátyás király házát, és a Mária-templomot. 

 Három bányaváros egyetlen napba sűrítve csak kedvcsinálónak elég. Ide vissza kell jönni minél hamarabb!     

Miért éppen Szlovákia "Határtalanul" ? (1.rész)

Szlovákia határtalanul? A pályázó iskolák többségének első gondolata Erdély. Templomok, hegyek, varrottasok, élő hagyomány.  De biztosan ezek a látványosságok járnak egy természettudományok iránt elkötelezett tanár fejében, mikor úgy dönt, magára vállalja a pályázatírás minden nyűgét annak reményében, hogy 7. osztályos,  (kis)kamasz diákja számára elérhető áron, maradandó élményt  tudjon  nyújtani?

Valószínűleg nem.

Vízimalmok, a komáromi erőd kazamatái, a nemesfémbányászat rejtelmei, a körmöcbányai  pénzverde múltja és jelene, a pozsonyi gázmúzeum izgalmas, gyerekek számára létrehozott kiállítása már inkább. A Felvidék tudományos és technikai öröksége a magyar történelem különleges, érdekes része, felnőttnek, gyereknek egyaránt.  Így gondolta az a sződligeti és gödi tanárcsapat is, aki ezt a programot álmodta „Határtalanul” pályázatba.  Örömömre, nekem jutott a feladat, hogy a kirándulás megvalósításában  idegenvezetőként segítsem őket . Ebből a három napos programból villant fel néhány képet, idéz meg helyszíneket ez a bejegyzés.      

„Nec arte nec marte”

Azaz sem csellel, sem erővel sem tudta bevenni ellenséges haderő Komárom várát, Klapka György és hős katonái erődjét. A határ két oldalán található erődrendszer Komárnóban található része, a Központi erőd vagy Öreg- és Újvár jelenleg előzetes bejelentkezéssel, helyi vezetővel látogatható.  A közel másfél órás várlátogatás sötét alagutak, tágas udvarok, várfalak mentén vezet, megmozgatva még azok fantáziáját is, akiknek nem kedvenc tárgya a történelem. 

És hogy hogy kerül nyírfaerdő a még nem is annyira régen vaságyakkal teli zsúfolt „szoba” falára? 

Erről a volt szovjet hadsereg hajdan itt állomásozó katonái tudnának mesélni...

Jelenleg a Világörökségre jelölt várat renoválják, turisztikai hasznosítási terve már elkészült .        

Vízimalmok a Kis-Duna mentén

A II. vh. előtt számos vízimalom működött a Kis-Dunán és a Vágon. Az utolsó úszó vízimalmok egyikének rekonstrukciója található Gútán,

Európa leghosszabb fedett fahídjának szomszédságában.   

A csodálatos természeti környezetben található malom belülről is megtekinthető, érdekes, információkban gazdag helyi vezetés kíséretében.  

 A jókai cölöpös vízimalom egy másik, újabb típusa a vízimalmoknak.   

A gőzhajók megjelenésével a folyómedret szűkítő hajómalmok "útban" voltak. Ezért cölöpös vagy lábasmalmokat kezdtek építeni a folyópartra. Ezeknek egyik legismertebb rekonstrukciója Jókán található.

Itt sem maradt a csoport helyi vezetés, élményszerű ismertető nélkül. 

A malom szomszédságában néprajzi gyűjtemény is található. A kiállított tárgyak némelyike még a néprajzban járatos látogatót is gondolkodóba ejti. Például ez...

A következő bejegyzésből kiderül, hogy miért nevezik Selmecbányát a szalamandrák városának, hogy a szlovák angol nem feltétlenül Oxford English, még ha Angliában dolgozott is korában a helyi vezető, és arról is szó lesz, miért nincs Körmöcbánya főterén templom. Folyt. köv.